Utca vonalon fésűs beépítésű, téglalap alaprajzú, kétszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Nyugati, udvari oldala előtt külső, árkádos, fedett lépcsőfeljárat. Utcai homlokzatát meghoszszabbítva L alakban toldalék épült hozzá, déli, udvari végéhez pedig földszintes gazdasági épület. Utcai, északi homlokzatának régebbi szakaszán alul három fekvő kőkeretes pinceablak, illetve két szegmensíves keretű vakablak. Fölöttük három tagozatos, kőkeretes szobaablak, ezektől nyugatra a toldalékszakaszon egy ugyanilyen. A nyugati udvari homlokzatán kis reneszánsz ablak, a belsőben az emeleten két későreneszánsz kőkeretes ajtó.
XVII. századi kúria, későreneszánsz-korabarokk részletekkel. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint fiú utódaiknak adományozta a mezővárost. A regéci uradalom 1688-as inventáriumában már említik a kúriát. 1701-ben részletes leírás is készült róla, mely szerint a viszonylag nagy funduson a zsindelyfedelezésű épületben két szobát, egy kamrát, egy boltíves szobát, majd egy, a nagy előcsarnokból nyíló tágas termet szemléltek meg. Az egyes szobák, termek falait nagy boltíves nyílások törték meg. Feltételezések szerint a földszintet terményraktárnak használták. A ház ajtaja előtti porticusról nyílik a pince egyik lejárata. Az előcsarnokból lépcső vezetett a tágas emeleti előcsarnokba, ahonnan egy kandallós- és egy zöld kályhás szobára nyiltak ajtók. Ez utóbbi szobához árnyékszék is tartozott. Az előcsarnokból nyílt egy harmadik ajtó egy zsindelyfedelezésű szobába. A felső szintre az udvarból is fel lehetett jutni egy orsós folyosó fagrádicsán. A kőfallal és sövénnyel kerített funduson voltak a gazdasági épületek, istálló, magtárak, csűr, kocsiszín, innen nyílt a templom alá benyúló pince. Az épületet 1720 után többször átalakították, 1720-ban lépcsőházat építettek mellé, s a pitvar közepén tűzteret képeztek ki. Az északnyugati sarkot kiegészítették az egyemeletes toldalékkal. A Maillot família gazdasági célokra használta, majd a két világháború között a zsidó bérlők lakták. 1945 után szükséglakásnak foglalták le.
F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)TÁJÉKOZTATÓMűemlékfelújítások- és helyreállítások 1995-ben (Összeállította: Ivicsics Péter) F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)TÁJÉKOZTATÓ Műemlékfelújítások és -helyreállíítások 1996-ban (Összeálltotta: Ivicsics Péter) F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)TÁJÉKOZTATÓ Műemlékfelújítások és –helyreállítások 1997-ben (Összeállította: Ivicsics Péter) F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000) TÁJÉKOZTATÓ Műemlékfelújítások- és helyreállítások 1998-ban (Összeállította: Ivicsics Péter) Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)TÁJÉKOZTATÓMűemlékfelújítások- és helyreállítások 1999-ben (Összeállította: Ivicsics Péter) Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)TÁJÉKOZTATÓ Műemlékfelújítások- és helyreállítások 2000-ben (Összeállította: Ivicsics Péter) Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992) http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Tallya/pages/013_tallya_epitett_oroksege.htm
muemlekem.hu
TOKAJI BORVIDÉK FEJLŐDÉSÉÉRT NKFT.
TUDÁSTÁR
ONLINE ENCIKLOPÉDIA
Kövessenek minket: /tokajiborvidekkulturtaj